A kétes reményű 5%-os kamatplafon után újabb szorongató témával találta meg a bankokat a nemzetgazdasági miniszter: a magas árak elleni küzdelmet a folyószámlaköltségeknél vívná tovább Nagy Márton. A drágaságot javarészt maga a kormány generálta, hiszen a megemelt tranzakciós illetéket csak januárban kezdték áthárítani a bankok a lakosságra, amire január 1-től kaptak lehetőséget, csakhogy a miniszer szerint az illetékemelés mértékén is jócskán túltesz a drágulás. Hogy valóban így van-e, arról mutatunk most néhány ábrát; ezek arról is árulkodnak, hogy az utóbbi időben a bankok pénzforgalmi díjbevétele nem tudott lépést tartani az illetékkel, ezt a lemaradást kezdték most behozni a lakosságnak felszámított díjak.
Ismét nekiment Nagy Márton a bankoknak, most éppen a bankszámlaköltségek túlzott emelkedése miatt. A nemzetgazdasági miniszter egy Facebook-posztban közös gondolkodásra invitálta a pénzintézeteket és a Bankszövetséget annak érdekében, hogy a ma is létező alapszámla célzottan kibővüljön a családok és a nyugdíjasok számára.
Nagy Márton nemzetgazdasági gazdasági miniszter szerint a banki számladíjak jelentősen emelkednek, ami "nem indokolt", ezért a kormány lépéseket tervez. Az MNB múlt heti gyorselemzése szerint januárban a piaci szolgáltatások éves árindexe a teljes inflációhoz képest magasabban, 9,6 százalékkal nőtt, az emelések jelentős részben a tranzakciós illeték megemelkedésének áthárítása miatt történtek. A számladíjakat most sem emelhetik a bankok tetszésük szerint, ez már most is egy szabályozott terület.
Az MBH Bank is továbbhárítja a jövő évtől a lakossági ügyfelekre a tranzakciós illeték módosítása miatt megemelkedő adóterheit – írja a Bankmonitor.
Havi 250 ezer forintra nőhet az ingyenes készpénzfelvétel plafonja a jelenlegi 150 ezerről, ha az Országgyűlés is megszavazza - írta Tordai Bence ellenzéki képviselő a Facebook-oldalán, miután a Fogyasztóvédelmi Albizottságon átjutott a javaslat. Ha megszavazzák a változást, az valószínűleg több milliárd forintjába kerül majd a bankrendszernek, hiszen tranzakciós illeték is van a készpénzfelvételen, amit a keret erejéig nem tudnak továbbhárítani.
Luspay Miklós, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója beszélt ma a Portfolio Energy Investment Forum 2024 konferenciáján. A szakember az új magyar fizetési rendszerről, a Qvikről beszélt és felsorolta, hogy a közműcégek számára milyen előnyökkel jár a platform.
A hitelintézetek kizárólag szigorú jogszabályi feltételek betartásával módosíthatják a bankszámla- vagy kártyaköltségeiket. Erre csak olyan ok, egyértelműen meghatározott körülmény alapján kerülhet sor, amelyik az ügyféllel kötött számlaszerződéskor a bank általános szerződési feltételeiben, üzletszabályzatában már szerepelt - olvasható az MNB közleményében.
A kormány hivatalos honlapján jelent meg a Gazdaságfejlesztési Minisztérium rendelettervezete, amely a bankoknál nyitható alapszámla havidíját a bruttó minimálbér 0,5 százalékára csökkentené a jelenleg érvényes 1,5 százalékról. Ez azt jelenti, hogy az alapszámla maximális alapdíja 1000 forintra módosulna 2023-ban.
Az európai bankok számára a hitelkihelyezés nem volt túl jövedelmező tevékenység az elmúlt évtizedben, ezt elsősorban az alacsony - sokszor 0 százalékos - kamatok idézték elő. A bankok úgy próbálják előteremteni a kiesett jövedelmet, hogy növelik a szolgáltatások után beszedett díjakat és bezárják a költséges fenntartású bankfiókokat. Utóbbi fokozhatja az idősebb korosztály kiszorulását a pénzügyi szolgáltatásokból.
Idén január végéig részletes, ám egyszerűen áttekinthető díjkimutatást kapnak a lakossági banki ügyfelek bankszámlájuk tavalyi egész évi költségeiről. A költségek áttekintése, összehasonlítása révén eldönthető, hogy érdemes-e folyószámlát, vagy – pl. egyablakos, egyszerű ügyintézéssel – akár bankot is váltani - hívta fel a figyelmet az MNB.
Jövő hétfőn elindul az azonnali fizetési rendszer, amellyel már nemcsak a hoszú bankszámlaszámokat megadva, hanem másodlagos azonosítókra, azaz telefonszámra, e-mail címre is küldhetünk majd pénzt. Ehhez azonban regisztrálni kell majd az azonosítót a számlához, és ez a Bank360 gyűjtése szerint nem mindenhol lesz ingyenes.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elkötelezett a hazai elektronikus fizetési forgalom bővítésének támogatásában, ez ugyanis nagyban segíti a pénzforgalom társadalmi költségeinek csökkentését és a rejtett gazdaság visszaszorítását. Ennek érdekében indult el az MNB vezetésével az elmúlt évek legnagyobb hazai fejlesztési projektje, az azonnali fizetés bevezetése. Az azonnali fizetés technológiai szempontból bármilyen helyzetben alternatívát jelenthet a készpénznek, ugyanakkor a széleskörű használata a gyakorlatban csak akkor valósulhat meg, ha a készpénzes és kártyás vásárlásokhoz hasonlóan az átutalási tranzakciók is ingyenessé válnak. Az MNB ezért kifejezetten elvárja a hazai bankoktól, hogy biztosítson olyan lakossági számlacsomagot, ami korlátlan számú átutalást tesz lehetővé külön tranzakciós díjak megfizetése nélkül.
A pénzforgalmi szolgáltatásokat közvetlenül terhelő díjak számottevően befolyásolják a fogyasztók fizetési szokásait. Az árazásnak ezért kiemelt szerepe van az elektronikus fizetési módok használatában, és ezáltal a drágább készpénzhasználat visszaszorításában, valamint az adóelkerüléssel és a feketegazdasággal szembeni küzdelemben. Közelmúltban publikált tanulmányunkban részletesen elemeztük a hazai és európai bankok árazási gyakorlatát, aminek keretében nem csupán a fogyasztókat terhelő költségek szintjét vizsgáltuk, hanem azt is, hogy azok milyen szolgáltatásokhoz kapcsolódóan, és milyen szerkezetben kerülnek meghatározásra. Négyrészes cikksorozatunk első részében azt mutattuk be, hogy a magyar lakossági ügyfelek relatív pénzforgalmi költségei nemzetközi összehasonlításban magasak, a másodikban pedig azt, hogy milyen kedvezőtlen árazási szerkezeti sajátosságok figyelhetők meg a hazai bankszektorban. Harmadik cikkünkben azt járjuk körül, hogy miért probléma mindez, és a probléma súlya miért nőhet jelentősen a közeljövőben.
A pénzügyi tranzakciós illetékből kaphatnának adókedvezmény a bankok IT-rendszereik vagy új mobilos fizetések fejlesztésére - javasolja az MNB versenyképességi programjában. Sőt, a lakosági tranzakciókra jutó PTI teljes eltörlését is megpedzegetik a dokumentumban. A program részletesen foglalkozik az online banki termékekkel és azzal, a magyarországi bankok európai társaikhoz viszonyított lemaradását hogyan lehetne minél gyorsabban ledolgozni.
A pénzforgalmi szolgáltatásokat közvetlenül terhelő díjak számottevően befolyásolják a fogyasztók fizetési szokásait. Az árazásnak ezért kiemelt szerepe van az elektronikus fizetési módok használatában, és ezáltal a drágább készpénzhasználat visszaszorításában, valamint az adóelkerüléssel és a feketegazdasággal szembeni küzdelemben. Közelmúltban publikált tanulmányunkban részletesen elemeztük a hazai és európai bankok árazási gyakorlatát, aminek keretében nem csupán a fogyasztókat terhelő költségek szintjét vizsgáltuk, hanem azt is, hogy azok milyen szolgáltatásokhoz kapcsolódóan, és milyen szerkezetben kerülnek meghatározásra. Négyrészes cikksorozatunkban az elemzésünk legfontosabb eredményeit ismertetjük. A tanulmány legtöbbet hivatkozott megállapítása, hogy a hazai lakossági pénzforgalmi szolgáltatások költsége nemzetközi összehasonlításban magas. Első cikkünkben azt mutatjuk be, hogy ez mit jelent pontosan.
Egy átlagos amerikai úgy véli, egész életében 2 244 dollárt (kb. 618 ezer forintot) költ banki díjakra, a valóság ezzel szemben inkább 369 ezer dollár (vagyis kb. 102 millió forint) - írja a MarketWatch.
Egy év, és élesedik a szabály.
A vámháború feszültségei enyhülnek, de a forintnak ez nem kedvez. Elmondjuk, miért.
Izgalmas napok előtt állunk.
Nagyon gyorsan döntött a konklávé.
Egyre több befektető figyelmét vonzza az agrárium, ami a bizonytalan piaci környezetben az egyik legstabilabb növekedési pályát kínálhatja.
Mi áll a GDP-csökkenés mögött?
